Vérszegénység meghatározása. Tartalomjegyzék
Mivel ezek a tünetek számos más vérszegénység meghatározása esetén is fennállhatnak, orvosi kivizsgálás szükséges.
Mit tegyek, ha vérszegénységre gyanakszom? Első lépéskéként - leginkább a háziorvos vagy hematológus javaslatára - részletes laborvizsgálat történik, mely alapján meghatározható a vérszegénység típusa, ezt követően a beteget a megfelelő szakorvosi hematológiai, gasztroenterológiai, urológiai, nőgyógyászati vizsgálatra utalják.

Amennyiben a vérvizsgálat alapján vérvesztéses eredetű vérszegénység valószínűsíthető, fontos meghatározni a vérvesztés forrását, a kivizsgálás a továbbiakban egyéb szakorvosi vizsgálatokat tehet szükségessé.
Székletvér teszt pozitivitása esetén gasztroenterológiai vizsgálat, endoszkópos kivizsgálás javasolt, véres vizelet miatt urológiai kivizsgálás, valamint egyéb esetekben nőgyógyászati kivizsgálás is szükségessé válhat.

Hogyan kezelhető? A vérszegénység terápiáját, a háttérben meghúzódó ok tisztázása és kezelése jelenti.
Vérszegénység Nyomtatás Vérszegénység orvosi kifejezéssel anémia akkor alakul vérszegénység meghatározása, ha a szervezet oxigénellátásában alapvető szerepet játszó vörösvérsejtek szerkezete vagy működése károsodik, illetve termelődésükben zavar áll be, így már nem képesek feladataikat ellátni. A vörösvérsejtek festékanyagának, a hemoglobinnak egyik fontos összetevője a vas, így a vashiány a vérszegénység gyakori oka. A vérszegénység hátterében nagyon sokféle ok állhat. Éppen ezért elengedhetetlen feladat az előidéző tényező feltárása, és a vérszegénység megszüntetésén túl meg kell kísérelni az azt előidéző állapot kezelését is.
Leggyakoribb esetben a vashiányos vérszegénység áll fenn, melyet az esetleges gyomorbélrendszeri, urológiai vagy nőgyógyászati vérszegénység meghatározása kizárását követően, hónapokig tartó vaspótlással lehet kezelni. A vörösvértest károsító tényezők esetén, azok azonosítása gyógyszerek vagy fertőzés és kiiktatása a legfontosabb feladat.

Megelőzhető-e a vérszegénység? A vérszegénység megelőzésében az egyik legfontosabb feladat a háttérben fennálló betegség megfelelő kezelése, rendszeres orvosi gondozása, valamint kiemelendő a megfelelő vas bevitel különösen a megnövekedett vas igény esetén várandósság, szoptatás, serdülő kor.
Elnevezésük[ szerkesztés ] A vörösvérsejt szokásos magyar rövidítése vvs, de az angol red blood cell elnevezésből származó RBC is gyakran előfordul leleteken. Az emberi vörösvérsejtet szokás vörösvértestnek rövidítve vvt is nevezni német hatásra: Blutkörperchen arra hivatkozva, hogy fejlődésük során elvesztik a sejtmagvukat és egyéb sejtszervecskéiket mitokondriumriboszóma.
Kapcsolódó témák.