Nyirok rosszindulatú daganata. A limfómát nehéz időben észrevenni, és az 5. leggyakoribb daganatos megbetegedés Magyarországon.
A nyirokrendszer az immunrendszer része, s elsődleges feladata, hogy megvédje a szervezetet a fertőzésekkel szemben.
Körülbelül fele-fele arányban fordul elő Hodgkin betegség ill. Magyarországon ennek megfelelően évente új lymphomás gyermekbeteget regisztrálunk. A gyermekkorban előforduló NHL-k viszont eltérő spektrumot mutatnak a felnőttkori formákhoz képest. Gyermekkori Hodgkin lymphoma Csecsemő és kisgyermek korban ritkán fordul elő, leggyakoribb az adolescensekben és fiatal felnőttekben.
A nyirokrendszert a vérerekhez hasonló nyirokerek alkotják, amelyek behálózzák az egész szervezetet. A nyirokerekben egy folyadék, a nyirok vagy más néven limfa kering.
A nyirokerek a nyirokcsomókban, ezekben az apró, bab alakú szervekben nyirok rosszindulatú daganata össze. A nyirokcsomókban nagy számban megtalálható limfociták, azaz fehérvérsejtek felelősek a fertőző organizmusok például a baktériumok és a vírusok kiszűréséért.
Ilyen nyirokcsomók vannak a nyakon, a kulcscsont alatti és nyirok rosszindulatú daganata területen, a hónaljban, a mellkasban, a hasüregben és a lágyékban. A nyirokrendszerhez tartoznak még a mandulák, a lép és a csecsemőmirigy. A testünkben máshol is található nyirokszövet, például a bőrben, a gyomorban és a vékonybélben. Ha a szervezetben valahol fertőzés vagy gyulladás lép fel, a legközelebb elhelyezkedő nyirokcsomók megduzzadnak és érzékenyek lesznek.
Típusok Az immunrendszer részeként a nyirokrendszernek a daganatok elleni védekezésben is jelentős szerepe van. Ám nyirok rosszindulatú daganata előfordul, hogy maga a nyiroksejt-vonal kezd el kórosan és korlátlanul szaporodni: a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedését nevezzük limfómának.
Hazánkban a rákos megbetegedések százaléka limfóma. A limfóma kialakulásának pontos okát nem ismerjük.
Limfóma: ezek a nyirokrák tünetei, amikből felismerheti a daganatot
A betegség nem öröklődik, és különösebb rizikófaktorai sem állapíthatók meg. Bármely életkorban előfordulhat. A statisztikák szerint a férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket.
A limfómák alapvetően két nagy csoportra oszthatók. A Hodgkin-kórnak négy szövettani altípusa van, amelyek kezelése hasonló.
Gyógyítható-e a limfóma? - Egészségtüköromuvospm.lt
A betegség első leírójáról, Sir Thomas Hodgkinról kapta a nevét. Az összes többi limfómát a non-Hodgkin-limfómák közé soroljuk. Ezek száma sokkal több, és egymástól is meglehetősen különböznek.
Hazánkban évente mintegy Hogdkin- és közel non-Hogdkin-kóros új beteget diagnosztizálnak.
Tünetek, hpv hólyagproblémák A limfómák fő tünete a duzzadt nyirokcsomó, amely azonban nem okoz fájdalmat. Ha ilyet tapasztalunk, nem szabad megijednünk, hiszen elképzelhető, hogy csupán valamilyen fertőzés vagy gyulladás áll a háttérben.
A limfómában előfordulhatnak még olyan egyéb, általános tünetek is, mint például a visszatérő, mással nem magyarázható láz, a jellemzően éjszakai izzadás vagy hőemelkedés, az étvágytalanság, a fogyás, a nehézlégzés, a köhögés és a bőrviszketés. Forduljunk orvoshoz, ha ezek a tünetek két hétnél hosszabb nyirok rosszindulatú daganata fennállnak!
Az orvos kikérdezi a beteget, majd fizikális nyirok rosszindulatú daganata következik. Meg kell állapítani az érintett nyirokcsomók elhelyezkedését és nagyságát.
A limfóma gyanúja csak szövettani vizsgálattal igazolható. A limfóma a nyirokrendszer természetéből adódóan az egész szervezetet érinti. Ha a diagnózis limfóma, azt is ellenőrizni kell, hogy érintettek-e a nyirokrendszeren kívüli szervek.
A betegség stádiumának megállapítása érdekében vérvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok röntgen, ultrahang, CT, esetleg MRI, PET és csontvelővétel is szükséges. Kezelés A limfóma kezelése történhet sugár- kemoterápiával vagy célzott biológiai terápiával, illetve ezek kombinációjával.
Limfóma tünetei: ezek a nyirokdaganat jelei A limfóma a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedése, az ötödik leggyakoribb daganatos betegség.
A sebészi út többnyire nem jön szóba. Elsőre talán furcsának hangzik, de minél agresszívebb egy daganat, annál jobban kezelhető kemoterápiával. Sajnos mind a sugár- mind a kemoterápia súlyos mellékhatásokkal járhat. A sugárkezelés például szokatlan fáradtságot, bőrpírt, bőrszárazságot, torokszárazságot, torokfájást, nyelési panaszokat, nehézlégzést, köhögést okozhat.
C9690 - BNO - Indikáció kereső
Ha a hasi területről van szó, hányinger, hányás vagy hasmenés is nyirok rosszindulatú daganata. A kemoterápia a gyorsan osztódó sejtekre hat, így a daganatos sejteken kívül a csontvelőt, az emésztőrendszer felszínét és a hajhagymákat is pusztítja.
Az immunterápia, azaz a célzott biológiai terápia viszonylag új lehetőség. E gyógyszereknek a molekulái "megtalálják" a daganatos nyiroksejteket, és csak ezeket pusztítják el. Sajnos az immunterápiának is lehetnek mellékhatásai, például - ritkán - allergiás reakciót válthatnak ki.
Eredményeiket a Nature Geneticsben közölték. Az mTOR számos jelátviteli útvonal közös találkozópontja a sejtekben és egyik fontos központi regulátora a sejtek növekedésének és anyagcsere-szabályozásának is. Az útvonal kóros érintettségét korábban több daganattípusban is leírták, azonban aktiváló típusú mutációkat most azonosítottak először. A leírt mutációk aktiváló jellegűnek bizonyultak, azaz a sejtek aminosavszegény környezetben is mutattak mTOR jelátvitel által irányított növekedést, osztódást. Bödör Csaba A A Nature Geneticsben megjelent tanulmány ide kattintva olvasható felfedezés gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a személyre szabott terápiában feltehetően kiválóan használható majd azon betegek kijelölésére, akik profitálhatnak az mTOR-gátló szerek klinikai alkalmazásából, megkímélve így olyan betegeket a nem kívánt mellékhatásoktól, akiknél ez a terápia valószínűleg nem járna semmilyen klinikai előnnyel.
Egyes betegeknek őssejt-transzplantációt javasolnak. Sok beteg teljesen felépül a limfómából. Ám ahhoz, hogy a gyógyulást biztonsággal kimondhassuk, 10 évet kell várni - addig inkább túlélésről, illetve tünetmentességről beszélhetünk. Mivel a kór kiújulhat - ennek veszélye a terápiát követő két éven belül a leggyakoribb - nagyon fontos, hogy az érintettek járjanak rendszeres kontrollra!
