Egész életen át tartó gégerák
Kétségtelen, hogy a tüdőrák elleni legbiztosabb védekezési mód a cigarettázás elkerülése, ugyanakkor az is igaz, hogy nem minden élethosszig tartó dohányos van rákos megbetegedésre ítélve.
Sőt, ami azt illeti, a dohányosok túlnyomó többsége nem lesz tüdőrákos. A tudósok régóta töprengenek azon, hogy miért, és egy új tanulmány megerősíti azt az nemi szemölcsök kezelésének fóruma, hogy ebben a genetika is szerepet játszik.
Médiatár Füstölögve, eltemetve Földünkön több mint egy milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. A dohányzás 3 millió ember halálát okozza évente. Törvényi beavatkozás és a józan belátás, az egészségtudatos gondolkodásmód megerősödése nélkül ez a szám a következő évezred 'as, 'as éveire akár 10 millióra emelkedhet.
Azok között, akik dohányoznak, de soha nem alakul ki tüdőrák, a egész életen át tartó gégerák találtak egy veleszületett előnyt. Úgy tűnik, hogy a tüdőjüket borító sejtek kisebb valószínűséggel mutálódnak az idő múlásával.
Fürdőzés, úszás Bevezetés Az egész életen át tartó tanulás gondolata nem új fejlemény a pedagógia történetében. Élethosszig tartó tanulás Konfuciusz Kr. A nemes ember felnevelkedése is szüntelen önképzést és a tanult személyek közötti forgolódást igényli, mindamellett az iskolai oktatásra kell épülnie. Markánsabban fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás lényegét Comenius Amos János —akinek pedagógiai műveit még mindig számon tartják a szakirodalomban.
Az eredmények arra utalnak, hogy egyeseknél a DNS-javító gének aktívabbak, ami megvédhet a rák kialakulásától, még akkor is, ha rendszeresen cigarettáznak, írja a ScienceAlert.
A tanulmány 14 soha nem dohányzó, valamint 19 könnyű, közepes és erős dohányos hörgőjéből vett genetikai profilokat használt fel. A résztvevők tüdejéből gyűjtött felszíni sejteket egyenként szekvenálták, hogy megmérjék a genomjukban lévő mutációkat.
A szerzők szerint az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy az emberi tüdőben a mutációk a természetes életkor előrehaladtával növekednek, a dohányosok körében pedig a DNS-károsodás még jelentősebb. A dohányfüstöt már régóta összefüggésbe hozzák a tüdő DNS-károsodásának kiváltásával, de az új tanulmány szerint nem minden dohányos van ugyanabban a helyzetben.
Míg a mennyiség, amelyet valaki elszívott, összefüggésbe hozható volt a sejtmutációs arány növekedésével, addig a napi egy doboz cigarettával egyenértékű, körülbelül 23 év eltöltött dohányzás után ez a egész életen át tartó gégerák tetőzik. Adataink arra utalnak, hogy ezek az egyének azért maradhattak életben ilyen sokáig az erős dohányzás ellenére, mert sikerült elnyomniuk a további mutáció-felhalmozódást.
Az eredmények segíthetnek megmagyarázni, hogy az élethosszig dohányzók százalékánál miért nem alakul ki soha tüdőrák. Azt is megmagyarázhatják, hogy miért alakul ki daganat azoknál az embereknél, akik egyáltalán nem dohányoznak. Bár úgy tűnik, hogy a mérgező dohányfüst extra sejtmutációkat vált ki a tüdőben, az, hogy ezek a mutációk daganattá alakulnak-e, attól függ, hogy a szervezet mennyire képes a DNS javítására vagy a DNS-károsodás csökkentésére.
A DNS-javítással foglalkozó gének lehetnek öröklöttek vagy szerzettek, és a javító gének elnémulása korábbi kutatások szerint összefüggésbe hozható a tumorok kialakulásával. Nem a gének az egyedüli tényezők, amelyek befolyásolják egy személy rákkockázatát. Az olyan környezeti tényezők, mint az étrend, szintén befolyásolhatják a szervezetben lévő tápanyagokat, amelyek hatással vannak a daganatok kialakulására.
Hogy mitől lesz az egyén szervezete jobb a DNS javításában, az még vita tárgyát képezi, és valószínűleg bonyolult, de az új eredmények arra utalnak, hogy ez a folyamat szorosan összefügg a tüdőrák kialakulásával.
